A vezetés nem játék. Autósként nap mint nap küzdünk a közlekedést nehezítő útviszonyokkal. Nem elég felvenni a kesztyűt a téli időjárás viszontagságaival, kőkemény koncentrációt igényel az is, hogy a korlátozásokkal és útfeltúrásokkal gazdagított városi közlekedést épségben és balesetmentesen túléljük. Van, aki fittyet hányva az autós társadalomra és a szabályokra vezetési képességét túlértékelve volán mögé ül, és hanyag nemtörődömségével magát és ezzel másokat is veszélybe sodor. Nézzük, kik azok, akiket érdemes jó messziről elkerülni, vagy lebeszélni arról, hogy kormányt ragadjanak.
1. AKIT ZAVAR A FORGALOM
Van, akit nemes egyszerűséggel megrémít a tény: az úton autók és egyéb járművek közlekednek. Fejlődő világunk része az autós közlekedés, így annak, akit zavar az úton el-elsuhanó vasszerkezetek hada, van egy rossz hírünk: a közlekedő járművek száma egyre növekszik. Nincsen ezzel baj, de ha a kétszer háromsávos utak gondolatára a sofőrnek spontán gyomorgörcse lesz mert csak úgy érzi magát biztonságban az utakon mint Mel Gibson a Mad Max című film első részében, ahol a járművek száma az ausztrál kies vidéken öt alá esik, maradjon inkább otthon, vagy használja a tömegközlekedés remekműveit.
2. AZ ÖRÖK ENGEDÉKENY
Létezik egy szabályzat, ami a járművek közlekedését, ezzel együtt az autós-gyalogos különösen romantikus és sokszor vitatott kapcsolatát is pontokban rögzíti, és olyan furcsa rövidítés a neve, valami mozaikszó, mi is az? Jah, a KRESZ! Időnként, mint ahogy mi magunk is megtesszük, javasoljuk átolvasni, bizonyos részeit átgondolni. Szó se róla, bírjuk az előzékenységet, az odafigyelést és ezzel együtt nagyon fontosnak tartjuk a gyalogosok védelmét is, viszont azt, aki ezt a gesztust autóban ülve kívánja szabályellenesen, a többi autóst veszélyeztetve gyakorolni, nagyon kérjük, ne tegye!
3. A VISSZAPILLANTÓT NEM NÉZI, A DUDÁT MEG NEM HALLJA
Megtörtént az eset, szerencsére komolyabb baj nem történt azon kívül, hogy a balesetet okozó idős fél megijedt, az elszenvedő pedig megkezdhette rövidnek nem mondható kárügyintézési procedúráját. Érzékszerveink megfelelő működése, reakcióink ideje és pontossága nagyban befolyásolja vezetői képességünket. Ha úgy érezzük, vagy ha nem érezzük, de már több alkalommal visszatért a se nem lát, se nem hall típusú probléma, javasoljuk más közlekedési megoldás átgondolását. Nemtől és kortól függetlenül azt tapasztaljuk, hogy a vezetői engedély önmagában nem fogja elvezetni A-ból B-be a verdát, és azért mert materiálisan kezünkben tartjuk a sápadt pink plasztik kártyát, olykor tegyük fel magunknak a kérdést: Valóban alkalmasak vagyunk a vezetésre?
4. ÚGY PARKOL, AHOGY TUD
Aki így indul el, az sanszos hogy nem tud. Parkolás terén több típussal is találkoztunk már útjaink során, de valami furcsa mutálódásnak köszönhetően még mindig tapasztalunk újdonságokat. Azon, hogy a 21. században egy parkolóházban A/4-es papírt kiragasztva kell felhívni a nagyérdemű autós közönség figyelmét, hogy egy autóval lehetőség szerint igyekezzenek csak egy parkolóhelyet elfoglalni, már szinte meg sem lepődünk. Azon szintén nem, amikor az óvoda kerítésén helyeznek el táblát kedves felirattal a gondos üzemeltetők, hogy a kicsikre való tekintettel legyenek kedvesek az autósok orral, és nem kipufogóval a kerítésnek állva parkolni, hogy a gyerkőcök napközben amikor kint játszanak, ne a bepöccentett autóból kiáramló kipufogógázt szívják be. Sajnos ez sem megy mindig. A mozgássérültek számára fenntartott parkolók, a nagycsaládosok részére kialakított helyek tudjuk hogy hihetetlen, de nem a véletlen műve! Egyértelmű információk jelzik a parkolási rendet és jogosultságot, klassz lenne ezeket figyelembe véve pihenő-üzemmódban hagyni a járműveket.
5. AKI NEM ÉRTI MI AZ A FURCSA, KIÁLLÓ KAR A KORMÁNY BAL OLDALÁN
Sokak meggyőződése, hogy tutira kicseszésből, a sofőrök bosszantásából tervezték oda a mérnökök, pedig akármennyire is ágálunk ellene, van hasznos funkciója. Nagyon okosan jelzi az általunk választott irányt a forgalom résztvevőinek, így tájékoztatva őket arról, hogy merre kívánunk haladni, milyen cselekményt, akciót tervezünk a viszonylag közeli jövőben végrehajtani. Irányjelző, más néven index, így hívják, és össze van kötve négy külső fényforrással amit nem, nem lehet az autó színével harmonizáló árnyalatra lefújni. Egyszerű az útmutató ehhez a látszólag bonyolult alkatrészhez: használni kell!
5+1. A KÖDLÁMPÁS BALFÉK
Városi forgalom, este 20.00 óra téli időszámítás szerint, tehát már nem világos. Bár szitál a köd, de az utak jól láthatóak (de mit is számít ez?!). Előttünk fekete autó, ködlámpa felkapcsolva. CSAK a ködlámpa, de az fel van… Nagyon szomorúak vagyunk ilyenkor és általában a „nem vak ez a ló, bátor!” csattanójú vicc jut az eszünkbe amikor hasonlóval találkozunk, amivel csupán egyetlen egy óriási baj van: hogy ez egyáltalán nem vicces.
Figyeljünk magunkra, egymásra. Jó lenne időnként megállni, pici önvizsgálatot tartani, átgondolni vezetési stílusunkat, egymáshoz való viszonyunkat, berögződött szokásainkat. Egy nagy autós társasjáték részei vagyunk. Hadd legyen annak a bizalomnak valóban kölcsönös az alapja!
Forrás: Fotó / totalcar.hu, tesztauto.hu, Google, Pinterest, Giphy
